E-learning

A projekt leírása

 

A projekt célja az e-learning szemléletmód mint transzverzális kompetencia beépítése az egyetemi képzési és képzésszervezési módszerekbe, s így a rugalmasabb, az egyetemi polgárok számára személyre szabottabb képzési formák előállítása. Ennek eszköze az IKT-kompetenciák fejlesztése mellett a távoktatás-fejlesztési, -szervezési és e-didaktikai kompetenciák kialakítása, illetve elmélyítése az oktatással foglalkozó kollégák körében, valamint az elektronikusan támogatott tanulási folyamatok szervezési skilljeinek kialakítása az oktatásszervező munkatársakban.

A projekt során egyetemi szintű e-learning rendszer kidolgozása és bevezetése áll a középpontban. Ehhez kapcsolódik az elektronikus tananyagfejlesztéshez kapcsolódó módszertani és gyakorlati képzések kidolgozása és megvalósítása, az oktatók és oktatásszervezők módszertani és gyakorlati képzése.

A projekt koordinációját az Oktatási Igazgatóság végzi. A projektben a karok oktatói működnek közre.

 

A projektben közreműködők

 

Fodorné Dr. Tóth Krisztina (BTK)

Dr. Lukács András (ÁOK)

Megyeri Péter (MIK)

Dr. Simon Krisztián (BTK)

Dr. Sipos Norbert (KTK)

Vaszari Judit (OIG)

Vinter Miklós (OIG)

 

A projekt feladatai

 

  • Elektronikus tanulástámogatási rendszer kidolgozása: kérdőíves mérés, alapdokumentum és ajánlásrendszer kidolgozása
  • Oktatók módszertani és informatikai képzéseinek kidolgozása
  • Képzők képzése - oktatók felkészítése
  • Blended learning pilot kurzusok tervezése, megvalósítása, támogatása
  • Oktatásszervezők, adminisztrációban dolgozók felkészítése, képzése az elektronikus kurzusok támogatására, adminisztrációjára

 

Elvégzett feladatok

 

1. Kérdőíves mérés

 

2018. március 26 és április 14 között az elektronikus tanulástámogatással kapcsolatos kérdőíves mérés zajlott a PTE oktatóinak és hallgatóinak körében.

A mérés céljai a következők voltak:

  • a hallgatók és az oktatók elektronikus tanulástámogatással kapcsolatos ismereteinek, tapasztalatainak, készségeinek felmérése (Kutatási kérdések: Mit tudnak a hallgatók és az oktatók az elektronikus tanulástámogatásról? Milyen közvetlen és közvetett tapasztalataik vannak? Mennyiben rendelkeznek olyan képességekkel, amelyek lehetővé teszik a professzionális elektronikus tanulástámogatást oktatói szerepben, illetve a hatékony tanulást egy elektronikusan támogatott rendszerben hallgatói szerepben?)
  • a meglévő gyakorlatok, elképzelések, attitűdök, szükségletek és igények feltárása (Kutatási kérdések: Milyen hasznosítható gyakorlati eljárások, protokollok, személyes vagy csoportos módszertani innovációk találhatók az egyetemen? Mit ismernek ebből az oktatók és a hallgatók? Milyen átfogó képük van az elektronikus tanulástámogatásról? Milyen vélekedések, hiedelmek, érzelmek kísérik, illetve alkotják ezeket? Milyen hiányokat képesek azonosítani az oktatók és a hallgatók a jelenleg működő egyetemi gyakorlatokban? Milyen megoldási javaslatokat képesek megfogalmazni?)
  • az átfogó e-learning keretrendszer felállításához és működtetéséhez elengedhetetlen fejlesztési feladatok (képzés, szemléletformálás, infrastruktúra, szoftver) azonosítása (Kutatási kérdések: A megfogalmazott hiányok és javaslatok milyen viszonyban állnak az azonosított tapasztalatokkal, ismeretekkel, készségszintekkel? Mely fejlesztési területeket rajzolnak ki az előbbiek és az utóbbiak?).


A mérés két kérdőívre alapult, amelyek tartalma lehetőség szerint igazodott az elektronikus tanulástámogatás oktatói, illetve a hallgatói látásmódjához, tevékenységeihez, valamint feltételezett tapasztalati mezőjéhez. A kérdőívet az eddigi tapasztalatok alapján az Oktatási Igazgatóság munkatársai és a projektben közreműködő, különböző karokon dolgozó oktatók állították össze. Az oktatói kérdőív 32 kérdésből állt, amelyek közül 7 saját szöveges választ tett szükségessé. A hallgatói kérdőív 25 kérdést tartalmazott, amelyek között 3 volt nyitott. Mindkét kérdőív tartalmazta az alábbi tartalmi blokkokat:

  • IKT-használat (szoftverek, felületek)
  • szoftverek produktív használata
  • e-learning rendszerrel szembeni elvárások.


Ezeken felül az oktatói kérdőívben helyet kaptak:

  • tananyagfejlesztési tapasztalatok, ismeretek
  • online kurzusszervezés tapasztalatai, ismeretei
  • módszerek és elérhető tartalmak ismerete
  • elégedettség, fejlődési lehetőségek
  • oktatási tapasztalati idő.


A hallgatói kérdőív specifikus blokkjai (amelyek alapvetően tértek el az oktatói kérdőívben kérdezettektől):

  • IKT-tapasztalatok (elsősorban tanulási célú tapasztalatok)
  • e-learning tapasztalatok, elképzelések, igények.


A felmérést a Pécsi Tudományegyetem birtokában lévő EvaSys online lekérdező szoftverrel valósítottuk meg 2018. március 26. és 2018. április 14-e között kétszeri ismétlő kiküldéssel. A 14 754 fő hallgatói és 1 721 fő oktatói alapsokaságok e-mail címes elérhetőségét az Oktatási Igazgatóság biztosította. A kitöltés megkönnyítése érdekében ideiglenes adatösszekapcsolást végeztünk, amelynek keretén belül a NEPTUN-ban megtalálható adatokat hozzákötöttük a válaszokhoz. Ezt követően az azonosításra alkalmas változó törlése után (azaz a kitöltők anonimizálását követően) kezdtük meg a feldolgozást. A hallgatók esetében a minden képzési szinten és tagozaton, magyar állampolgárságú vagy magyar nyelvű képzésen résztvevőket vettük figyelembe, az oktatóknál a legalább részmunkaidőben oktatói státusszal rendelkezőket. Minden hallgató csak egyszer kapta meg a kérdőívet attól függetlenül, hogy hány párhuzamos státusszal rendelkezik.

A kérdőív kitöltését nyereményjátékkal ösztönöztük. A hallgatók közül 2 293 fő, az oktatók közül 358 fő válaszolt, ami rendre 15,6%-os és 20,9%-os, magasnak minősíthető válaszadási arányokat jelentenek. A hallgatók eredménye azért is különösen pozitív, mivel ebben az időszakban több kérdőíves felmérés (pl. Diplomás Pályakövető Rendszer) is zajlott, ami rendszerint csökkenti a kitöltési hajlandóságot.

A feldolgozást SPSS szoftverrel végeztük, az első körös elemzés során a legtöbbször deskriptív adatokat vizsgáltunk, jellemzően az átlag, medián, módusz, szórás és a relatív szórás feltüntetésével. Ezen kívül a főbb változók mentén kereszttáblás összefüggéseket is bemutattunk a főbb jellemzők mentén kimutatható eltérések azonosítása céljából. A nyitott kérdéseknél szöveges elemzést végeztünk a szükséges adattömörítés érdekében.  A későbbiekben a felmerülő igény esetén Pearson-féle χ2-próbával, egyutas variancianalízissel (ANOVA, Levene-teszt, Welch-teszt), szükség esetén faktor- és klaszteranalízissel lehet pontosítani, statisztikailag alátámasztott módon kimutatni az egyes részsokaságok közötti hasonlóságokat és eltéréseket.



2. Elektronikus tanulástámogatási rendszer kialakítása és bevezetése a Pécsi Tudományegyetemen workshop

2018. február 17-én az Oktatási Igazgatóság szervezésében került sor a jelzett workshopra. Az eseményre meghívást kaptak a karok oktatási dékánhelyettesei, karonként meghatározott számú kollégával, valamint az Informatikai Igzagatóság vezetője és a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatója. A rendezvény célja az eddigi eredmények disszeminációján túl az elektronikus tanulástámogatási rendszerrel kapcsolatos eddigi erőfeszítések összegyűjtésének és koordinációjának folytatása, illetve műhelymunka nyitása a fenti célt megvalósításának elősegítésére. A workshop élénk érdeklődést keltett a kollégák között, különös tekintettel a műhelymunkán felvetett kérdésekre.

A workshop meghívója



 

Letölthető dokumentumok